boldog vagyok most egy kicsit. és?
igazándiból itt az a legnagyobb probléma, hogy messze van még a holnap délután.




inkább megyek és megcsinálom a writingomat. hátha.

szép hétvége volt.
Bogi, Gergő, Gebe, én, iszkaszentgyörgy, falunapok, sátor, lakókocsi, szalonnasütés.
szerintem megegyezhetünk abban, hogy mindannyian jól éreztük magunkat, és jó volt végre egy olyan hétvége, amikor nem kellett sehová rohanni, nem veszekedett senki, és azt csináltuk amihez épp kedvünk volt.

szóval most éppen zabálom a lehetetlent, és kiokádom a valót (:

kimerültem, nincs egy nyugodt napom, és úgy konkrétan át tudnék aludni egy egész hétvégét...
ennek ellenére kezdek megint úgy igazán boldog lenni, és talán egy kis nyugalom is lesz végre. csak ki kell várni.







ps.: azt el is felejtettem, hogy tavasz van. meg nap. meg zöld minden. úgyhogy most csak örülni lehet mindennek :)

igen, tudom, hogy túl könnyen feladom, hogy vannak olyan problémák amikre nem keresek megoldást, azt is, hogy sokszor látszatember vagyok. csak azt nem tudom, hogy miért nem lehet velem őszintének lenni, ha már én az vagyok.

ennek nincs semmi értelme.

kezdhetem elölről

tulajdonképpen a félelem és a menekülési vágy az, amivel most definiálható vagyok.

tegnap voltunk diáknapokon, és hát...
nagyonnagyonnagyon jó volt!
Zöld nagyon kihúzott minket a szarból, mert megint majdnem mindent elszúrt a technika. de le a kalappal előtte, ezt soha nem fogjuk tudni meghálálni :)
de arany minősítést kaptunk
mindenki nagyon jól érezte magát
jó buli volt
az sem számított, hogy nem a mi zenénkre játszunk, és nem is ugyan azt
olyan ismerősökkel találkoztunk, akikkel már nagyon régen beszéltünk
utána is nagyon jót játszottunk
egyszóval megérte
(:

néha annyira nincs kedvem pár emberhez. talán ehhez hozzájárult a szombat is valamennyire, de ez így hosszú távon nagyon nem lesz jó. főleg, hogy mostanában hamar elvesztem a türelmem, és ilyenkor képes vagyok csapot-papot otthagyni, amitől persze
nem lesz jobb semmi, sőt...

tegnap úgy döntöttem, hogy elmegyek itthonról, mert kell egy kis szabadság. azaz úgy döntöttünk.
ahhoz képest, hogy zuhogott az eső és fújt a szél, egész jó volt. vagyis inkább roppant kellemes. :)
de elég vicces, hogy a sulitól kaptunk 2, azaz kettő nap szünetet. jó-jó tudom hogy meg kell lennie az óraszámnak meg blabla meg törvény, de azért mégis. még nem csináltam semmit, pedig van egy csomó dolgom már így tanulás ügyileg, amire van kevesebb mint egy órám, mert 3 óra alvás után nem igazán akaródzik megint hajnalban nekiállni.
hát így járnak a lusta emberek kéremszépen.