Tudod milyen az amikor csak zuhansz, és igazából nem is akarsz megkapaszkodni?

Ps.: szatírok és szatírák

sok idő után újra itt.

lassan vége a nyárnak, jön a változás szele. lehet hogy venni kéne egy széldzsekit.

...és én majd szemlesütve, egy félmosollyal bólogathatok mormolva, hogy: igen, hallgatnom kellett volna rátok

"-Túlélsz pöcök!"
(Örkény István: Sóhajnak beillő szózat egy ismeretlen rendeltetésű vasdarabhoz, mely a történelem viharain keresztül szép csöndben meglapult egy liliommal tele ládikóban, mert se nagyapámnak, se apámnak, se nekem nem volt merszünk szemétre dobni, és az utánam jövőnek se lesz.)

és újra

hát már jó régen írtam, de mostmár van lapitopim, így nem kell attól tartanom, hogy mire hazaérek becsődöl a gép :)
szóval, mostmár büntethető vagyok *éljenzés, pezsgőbontás*, bár semmi nem változott. még egyik boltban sem kérték el a személyimet alkohol és/vagy cigivásárláskor, nem kerültem börtönbe meg semmi hasonló, szóval tényleg nem érzek különbséget.
és megint bátram kijelenthetem, hogy utálom a telet. nem érdekel ki mit mond, akkor is undorító ez a hideg. globális felmelegedés mi? hát kössz, én nem érzem (na jó, igazából tényleg nem lenne jó, ha éreznén, persze-persze, inkább telente elmegyek valahová ahol még 15fok felett marad a hőmérséklet (:)
és most matekoznom kéne...vagy aludnom... igazából nem lenne ez túl nehéz kérdés, hogyha 1:holnap nem írnék 3 dogát és nem kéne elolvasnom a sorstalanságot. 2:biztos lennék benne, hogyha most lefekszem, fel is tudok kelni, de ezt semmi nem garantálja. főleg mostanában, mert nem igazán tudok felkelni.
najó megyek alszom egy kicsit inkább, mert már beszélek itt össze vissza (: