2009. november 23., hétfő

tudjátok, nem olyan könnyű mindig mosolyogni, vidámnak lenni, és a legjobb formámat hozni mint azt hiszitek. sok minden kavarog bennem, de az utóbbi hónapokban ez minden csak nem öröm avagy boldogság. tudom, hogy általában úgy gázolhattok át rajtam, hogy még csak a szemem sem rebben, de néha én is besokallhatok. elegem lehet abból, hogy mindez nektek egy jó poén. megszokott napi rituálé.
és mindenki elvárja tőlem, hogy mindig, a nap 20 órájában olyan legyek amilyennek látni szeretne. néha azon is el kéne gondolkozni ilyenkor, hogy ugyanolyan érző lény vagyok, mint bármelyikőtök, és attól nem lesz sem jobb sem könnyebb, ha mosolygok, és úgy teszek mintha minden rendben volna. talán nektek igen, és csak ez az ami számít.


"Meg kell magad erőltetni, jókedvűnek kell most lenni.
Át kell magad rágnod rajta, át kell rajta magad látni.
Át kell kicsit lényegülni, máshogyan kell hozzáállni,
fel kell vállalnod magad és kész, ezt be kell most vállalni!

Lehet kezdeni ásni, lefelé orientálódni.
Lehet kezdeni várni, hogy el fognak teleportálni.
Nem fog tudni megoldódni, olyan nagy lesz az iram.
És nagyjából kirajzolódott már hogy hol mitől mi van."

Timi, ha ezt olvasod, gondolj arra amit a dohányzóban mondtam, és ha legközelebb olyasmik jutnak az eszedbe, gondolj bele, hogy mit miért csinálok.

1 megjegyzés: