viharon túl, szélcsenden innen

tegnap valóban voltam lent marximban. és valóban elmentem próbaterembe. de a délután nem úgy alakult ahogy szerettem volna.
ha marxim akkor tsg, ha tsg akkor asszociációs játék. aztán Ágival meg Pepével 11-es, maroshegy, Bandi, próbaterem. ott találtuk fennt Encsit, a hugát Nikit, meg Gebét. lent meg már ott volt Marci meg Márk. Encsivel megettük az év első barackjait, beszélgettünk, nevettünk, biliárdoztunk, lementünk egy kicsit próbára, de befutott Kriszta meg Barbi és ez kicsit érdekes idegállapotokat szült. Encsivel felmentem, ittunk egy vodkát arra, hogy megértjük egymást. Aztán feljött Gebe, és kihívta Encsit. visszajöttek. Encsi sírt, de nem mondta el mi történt. csak annyit, hogy most nem veszekedtek. Márúgy estefelé elkezdett szakadni az eső, dörgött, villámlott, egyszóval elég nagy vihar volt. Pepéék kifutkostak az esőbe, aztán csuromvizesen jöttek vissza. aztán egy idő múlva előkerült Encsi. fogta a táskáját és kiviharzott. Ancsiék utánamentek, hogy összekaparják. mindt kiderült ugyan azt játszotta el vele Gebe mint velem. Most épp nem tudja mit akar, szóval szünetet tartanak. Bár semmi közöm hozzá, de bennem is iszonyatosan felment a pumpa, és igazándiból a végén már nem tudjam, hogy sírjak e, vagy nevessek. ez kajak egy szappanopera, méghozzá a rosszabb fajtából. 36485.rész. hát ehez is csak gratulálni tudok.
szokásom szerint a 21:05-össel indultam vissza a piactérre. csakhogy úgy zuhogott az eső, mintha locsolnák.óké. egy szál toppban meg térdgatyában voltam... hát azért én elindultam. tudjátok. akkor kell, amikor jól esik :D két lépés után már csuromvizes voltam, és ami az egészben a legdurvább volt, nem láttam szinte semmit az esőfüggönytől, csak a percenként megvillanó villámokat, aztán a dobhártyaszaggató égzengést. kellemesvolt... 7 persz séta után elérkeztem a buszmegállóba, de még bőven volt időm a buszig. hátkössz. ilyenkor kell nekem is előbb érkeznem. a buszmegállóban épült kis bódéba nem mertem beállni, mert sokan mondogatják, hogy a fém cuccokba nagyobb valószínűséggel csap villám. aztán megálltam a fa alatt. ott meg eszembe jutott, hogy kicsikoromban mindíg azt mondták, mikor vihar jött, és én egy fán voltam épp, hogy "mostazonnal mássz le mert belédcsap a villám!"... hááát jó... namost mi legyen? beálltam az fa és a bódé között, ahol akadálytalanul ázhattam mégszarabbá. nem igazán zavart, csak az a része, hogy tönkre fog menni a telefonom. megjött a busz, felszálltam, mire beértünk a városba, kicsit szolidabbá vált a vihar. addig nem fáztam, de mivel a buszon melegebb volt, mikor leszálltam és megálltam a 14-es buszemegállóban, azt hittem kettéfagyok. de hazaéértem. és még csak meg sem fáztam nagyon. viszont a ruháim még mindíg nem száradtak meg...:D
aztán meg este felhívott Anita, hogy mi lenne, ha szombaton, szolíd, lelkizős csajpartit tartanánk, mert hogy Encsire ráfér. én rábólintottam, mert lehet tényleg jobb ötlet, így valószínűleg Lilláék lakásán filmezős csipszevős dumálós este lesz.


jah és tegnap Marci lefilmezett egy gömbvillámot:
http://www.youtube.com/watch?v=NATFTsV58K4