"A némán eltűnő,
félig rendhagyó makacsság
lesz majd támaszul,
s közeli rokoni viszonyulásban a józan ésszel.
A szívben fürdető ,
féltő elmarás magamtól
tesz majd áruló igazságot végre
köztünk vagy inkább közénk.
S kérve kéri tőlem
az egész számmal osztható
férfias kinyilatkoztatást
körülbelül így: voltaképp innen is látszik a táj
hiába szállított arrébb
ez a vagonnal szétsúrolt sínpár"
(Isten háta mögött : Tavaszi nemződüh )
igazából nincs mit mondanom. így is túl sok bejegyzést termeltem ma.
csak szeretném tudatni mindenkivel aki olvassa a blogom (nem hiszem hogy túl sokan vannak ilynek) hogy nagyon SZERETEK mindenkit. és sajnálom hogy néha akaratlanul megbántalak titeket. nagyon sokat jelentetek nekem. sőt mégtöbbet. nem vagyok tökéletes. soha nem is leszek az. fogadjatok el ilyennek. kérlek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése